Vajda Attila sikeresen célba ért a Bécs-Pozsony-Budapest ultra-maratoni futóversenyen. Az olimpiai bajnok kenus a „Bajnokok Koló Emlékére” elnevezésű váltó tagjaként teljesítette a távot. A szegedi klasszis mellett több más sportoló is részt vett a versenyen, melyen csapatával a váltók mezőnyében a 11. helyen végeztek.
„Fárasztó volt a verseny, ha bővebben akarok róla beszélni, akkor azt mondom nagyon fárasztó volt. Túléltem, de nem volt könnyű” – mondta a célba érés után egy nappal már nevetve a népszerű kenus.
Attila úgy érzi jól teljesítettek, hiszen előzetesen nem gondolták, hogy akár az első tízbe is bekerülhetnek. Tizenegyedikek lettek, mindössze fél perc volt a lemaradásuk az előttük végző csapattól.
„Beé Istvánnak és nekem is meghúzódott a lában, ezért az utolsó távon nem tudtunk úgy szerepelni, ahogy szerettünk volna. Ha 3-3 perccel gyorsabbak vagyunk, megvan a tízedik hely. Nekem ráadásul az utolsó előtti napon szétment a lábam, emiatt ki kellett vágni a cipőmet, úgy futottam” – mondta Attila arról, milyen viszontagságokon kellett keresztül menniük.
Ez pedig nem csak kifogás a részéről, hiszen amíg az első napon 1.33 alatt futotta le a félmaratont, addig az utolsó napon ez „csak” 1.46 alatt sikerült neki. Egészséges csapattársai 1.26-os idővel értek célba, ezért is volt bosszús, hogy nem sikerült jobb eredményt elérnie. (Beé még nála is rosszabbul járt, hiszen olyan fájdalmai voltak, hogy az utolsó kilométereken már csak egy lábon ugrálva tudta teljesíteni az etapot.)
Attila elmondta, az öt nap alatt 78 kilométert futott, és 60 kilométert kerékpározott. A csapatból mindenkire jutott egy szabadnap, ekkor nem kellett futnia, hanem biciklin teljesítette a szakaszt.
„Elsősorban a lábamat és a derekamat viselte meg a verseny, hiszen sok emelkedő és lejtó volt benne. Szerencsére az emelkedőket jól bírtam, mert mire odaértem már annyira fáradt voltam, hogy alig bírtam mozgatni a lábam, így kicsiket lépve jutottam fel a tetejére” – mondta Attila.
Azt, hogy ki mennyit fut, egymás között beszélik meg a csapat tagjai, annak ismeretében, hogy milyen a következő napi szakasz, (mennyire sík vagy emelkedős) és ki mit vállal belőle. Így jön ki mindenkire egy szabadnap.
„Az elején minden jó volt, de a második napon feltörte a lábam a cipő. Lejtőn futottam, és a
