Már csak kétszáz nap és július 27-én hivatalosan elkezdődik a londoni olimpia, amelyre a hazai ötkarikás szervezet (MOB) összesítése alapján mostanáig 83 magyar sportoló szerzett indulási jogot.    

A brit főváros 1908 és 1948 után harmadszor rendezheti meg nyári játékokat. Eddig egyetlen olyan város sem volt, amely kettőnél többször adhatott helyet a világ legjelentősebb sporteseményének. 

Az előzőeken a magyarok sikeresen szerepeltek: előbb három arannyal, négy ezüsttel és két bronzzal tértek haza, majd tíz első, öt második és 13 harmadik helyezést gyűjtöttek be. 1908-ban először fordult elő, hogy a magyarok három számban győztek, míg az 1948-as olimpia az abszolút sorrendben is a legeredményesebbek közé tartozik.    

Az idei nyári játékokra utazó magyar csapat létszámát jelentősen befolyásolja, hogy a női vízilabdázóknak, illetve a férfi kézilabdázóknak sikerül-e indulási jogot szerezniük. Ez tavasszal eldől, s addigra nagyjából az is látható lesz, hogy Borkai Zsolt MOB-elnök 120-140 főre vonatkozó várakozása mennyiben teljesül.   

A MOB értékelése szerint - az elmúlt évek eredményei alapján - továbbra is megvan minden esély arra, hogy a nemzetek rangsorában az első húsz között végezzen Magyarország a versenyek végeztével. A kiutazást megelőzően a magyar csapat gyűlése és fogadalomtétele június 22-én lesz a Művészetek Palotájában. 

A Magyar Olimpiai Bizottság hivatalos utazási irodája a Pegazus Sport Tours tájékoztatása szerint a belépők és szálláshelyek 90 százalékának értékesítése után úgy tűnik, hogy a kajak-kenu versenyeken, illetve a vízilabdatornán lehet ott a legtöbb magyar szurkoló. 

A kajak-kenu népszerűsége érthető, hiszen az idei szegedi világbajnokságon is fantasztikus hangulatot teremtettek a szurkolók, és az sem elhanyagolható tény, hogy a legutóbbi olimpián (sajnos) az utolsó előtti napig kellett várni az első magyar aranyéremre. Ezt éppen Vajda Attila szerezte az 1000 méteres döntőben. Emlékeznek rá hogyan?

Attila a pekingi döntőben az 5-ös pályán indult, míg a 6-oson a címvédő spanyol Cal rajtolhatott. A rajt után az első négyben sem volt, és az üzbég Menkov nagyon elment a mezőnytől. Féltávnál már látszott, hogy a három klasszis kiemelkedik a mezőnyből és minden bizonnyal közülük kerül ki az olimpiai bajnok. 

750 méternél már mindketten Menkov „nyakán” voltak, majd 100 méterrel később a spanyol és a magyar kenus egyszerűen otthagyta a többieket. Végül Attila – a védjegyévé vált pazar hajrájának köszönhetően – több mint egy hajóhosszal nyerte a számot és lett olimpiai bajnok. 

Elnézve az idei szegedi vb döntőjét, nyugodtan mondhatjuk, valószínűleg Londonban is csak az utolsó pár száz méteren nyeri meg a számot, míg a többiek hatalmas harcot vívhatnak majd az ezüstéremért.